|
Kategória: KIEMELT CIKKEK Halászat |
Halászati Kutatóintézetben
Csaknem 400 millió forintos uniós támogatás segítségével 19 halastavat alakítottak ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézetben (HAKI) Szarvason.
A nyitóképen Zalai Mihály (Fidesz-KDNP), a Békés Megyei közgyűlés elnöke, Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ fõigazgatója, Halasi-Kovács Béla, a Halászati Kutatóintézet (HAKI) igazgatója és Molnár Etele (Fidesz-KDNP) alpolgármester átvágja a nemzeti színű szalagot a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Halászati Kutatóintézet (HAKI) szarvasi halastavainak átadásán 2020. november 3-án. A Magyar Halgazdálkodási Operatív Programból (MAHOP) elnyert 393,4 millió forintból 2019 júliusától a Csordajárás területén, 17 hektáron 19 tavat alakítottak ki tápcsatornával, töltő- és lecsapoló csatornákkal együtt.
A beruházás kapcsán Halasi-Kovács Béla, a HAKI igazgatója elmondta, a Magyar Halgazdálkodási Operatív Programból (MAHOP) elnyert 393,4 millió forintból 2019 júliusától a Csordajárás területén, 17 hektáron 19 tavat alakítottak ki tápcsatornával, töltő- és lecsapoló csatornákkal együtt. A projekt célja olyan tavi halnevelő létesítmény megépítése volt, amely infrastruktúra hátteret biztosít az intézet génbanki tevékenységéhez, a termelési gyakorlatban nem jellemző őshonos halfajok neveléséhez, több veszélyeztetett faj állományának rehabilitációjához; ezzel együtt a természetes vízi állományok megerősítését szolgáló tenyésztési munkához. A HAKI elnyert egy másik MAHOP-pályázatot is, amelynek a kivitelezése a tervek szerint jövő év elején kezdődik: egy új szivattyútelepet alakítanak ki a Csordajárás területén, így a tavak két irányból is elláthatók lesznek vízzel – hívta fel a figyelmet az igazgató.
A HAKI génbanki tevékenységéről szólva Kovács Gyula génbankvezető beszélt, mint elmondta, a ponty élő génbankot 1962-ben hozták létre, mára 13 hazai és 3 külföldi fajtát tartalmaz; a mélyhűtött génbank állománya 17 hazai, 8 külföldi fajból áll, amivel a legnagyobb Európában. Az 1980-as évek végén hozták létre a tokfélék génbankját, 2016-ban pedig elkezdték a süllő és a harcsa populáció géngyűjtését. A génbanki tevékenység segítségével három ponty hibridet tenyésztettek már ki, amelyek a hazai pontytenyésztés jelentős részét adják, és a tiszai cianid szennyezés után segítették a nyurgaponty visszatelepítését a folyóba.
Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója, a Szent István Egyetem rektora kifejtette: nem csupán Szarvason ritka egy ilyen beruházás, hiszen országszerte hosszú évekig tart, amíg egy ilyen nagyszabású halászati építkezés megvalósul. Mindez azért is nagy jelentőségű, mert valóban fontos természetvédelmi és horgászati célokat valósít meg, ezek hiányait betölti, valamint a magyar halászati kutatást is megerősíti. Szolgálja továbbá Szarvast és a helyi, de nemzetközi kutatómunkát is, melyek az utóbbi években szinte egybeforrtak. A Szent István Egyetem rektora elmondta, hogy a beruházás egyértelműen a magyar halászati kutatás erősödését szolgálja; egy mintaprojekt, amely az agro- és horgászturizmushoz, továbbá az őshonos fajok megőrzése révén a természetvédelemhez is kapcsolódik. A szarvasi intézmények szervezeti átalakítása nem áll meg, a vízgazdálkodás és a halászati kutatás, továbbá ezen területek oktatása egy egységbe, egy szakmai irányítás alá kerül majd – tette hozzá Gyuricza Csaba.
.jpg "wwww.agribusiness.hu - online news - Hungary"){kind=logo}